9.fejezet

Befutodtam az iskolába majd egyenesen a mosdóba mentem...
Lehajoltam,a mosdó kagylóhoz,hogy arcomat megmossam,s mikór felálltam pengéért nyúltam..igen pengét hordok suliba de eddig nem kellett használnom..bementem az egyik fülkébe majd a pengét csuklómra helyeztem s végig húztam rajta..egy kicsit fájt ezzért felsziszegtem...a vér elsönek kibugyogot majd végig folyt kezemen....ismét kezemre helyeztem és végig húztam azt...nem érdekelt senki és semmi megakartam halni...
Apa után akartam menni..iszonyatosan fáj,hogy apát elvesztettemm..senki sem törödik velem a saját anyám is leszar mert fontosabb a munkája mint a saját lánya...
Már egy kis vér tócsa keletkezet de nem érdekelt,még egyszer végig húztam kezemen.zokogtam és zokogtam..
Majd mikór kisirtam magam letöröltem magamról a vért és a földröl is majd kimentem..felvettem a pulcsim s eltakartam a vágásokat is..
A szekrényemhez mentem és kivettem belöle a szükséges holmikat s bezártam a szekrényem majd észre vettem Justint a szekrénynek.dölve s mosólygot de mikór észre vette arcomat egyből lefagyot róla a mosóly..

*Justin szemszöge*
Mikór a folyoson sétálgadtam meg pillantottam szekrényénél Jesst ezzért oda mentem hozzá. A szekrénynek dölve mosólyogtam és vártam,hogy rámnézzen..
Bezárta szekrényét majd rám nézett.. egyböl lefagyot a mosóly az arcomról.  Az arca hófehér volt,a szemei vörösek voltak a sok sirástol...nem tudom mi lehetett a probléma de rákérdezek..
-minden rendben?~kérdeztem
-úgy néz ki?~válaszolta flegmán
-mi történt veled?~én
-TE történtél~emelte ki a"te szót.
-ezt nem értem~vontam fel szemöldököm
-mind egy hagyuk mert te sose fogsz semmit sem meg érteni~majd ment volna el de megakadályoztam
-most meg mi van?~emeltem feljebb hangom..
-még te vagy felháborodva?~nevetett fel cinikusan..
-kettönk között nekem kéne felháborodni..de inkább hagyuk mert ugy sem érdekellek, és nem is érdekeltelek  megbiztam benned de te leszartad...szerintem jobb ha elfelejtjük egymást~mondta minden érzelem nélkül a szemembe és távozott.
És ekkor lesett...szerintem meglátott egy lánnyal smárolni..
Hát nagy ív be leszarom..leszarom,hogy mitcsinál de akkor miért fájtak a szavai? Miért van büntudatom emiatt? Talán szerelmes lennék belè? Nem...dehogy..én sosem voltam szerelmes és nem is leszek..egyszer voltam ès akkor is össze törtèk a szivemet..de Jesst nem akarom elvesziteni...na jó Justin térj èszhez...ráztam meg fejem.. majd haza felé indultam.

*Jess szemszöge*
Mikór haza értem ismét az üres ház fogadtatott de most nem is bántam..felsiettem a szobámba majd elö vettem naplómat,tollamat és a kedvenc helyemre mentem..
Elövettem a naplóm és a tollat majd ismét irni kezdtem bele.

              Kedves Naplóm!
A mai nap láttam Justint egy lánnyal csokólozni..iszonyatosan fájt..fájt mert hazudott nekem..fájt mert azt hittem,hogy tényleg szeret de tévedtem fájt mert azt hittem,hogy megváltozott de az csak egy álarc volt fájt minden..
Tudom nem szép dolog vágdosni magam de ez lenyugtatott..ahogy még egyszer és még egyszer végig húztam kezemen egyre jobban keztem megnyugodni..azt hittem jóra fordul az életem de tévedtem, tévedtem mindenben...
                                  2013.06.03

Össze csuktam naplómat majd bekapcsóltam egy zenét s közben néztem a gyönyörü tájat..legalább ez megmaradt nekem, ez a hely felvidit ez a hely a mindenem..imádok itt lenni s nagyon jó tudni,hogy csak az emyém..vissza gondoltam Justinra és a közös pillanatainkra...majd egy könny csepp kifutott szememböl és követte a többi..ismét sirtam..
Már olyan fél tiz lehetett de én nem akartam haza menni  ezzért ott maradtam..
Sokat gondolkodtam az életemről s rá jöttem,hogy addig nem érdemes meghalnom mìg meg nem tudom a multamat.. addig erős és kitartö leszek..de úgy nem halhatók meg,hogy semmit sem tudtam meg az életemről..

Sziasztók!
Itt is a kilencedik rész..probáltam hosszura s izgalmasra irni s remélem elnyerte tetszéseteket s hamarosan hozom is az új részt!:)